Igazgatási ügyek
Ügyfélfogadás:
Hétfő: 8.00.-16.00.
Szerda: 8.00.-16.00.
Péntek: 8.00.-14.00.
Keddi és Csütörtöki napokon ügyfélfogadás nincs, kivétel a halotti anyakönyvi ügyintézés.
Ebédidő: 12.00.-13.00. óra között 30 perc
ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Anyakönyvvezetők: Turcsán Mónika, Pazsitni Anita, Mlinárcsek FerencnéAnyakönyvi és hagyatéki ügyek:
Elérhetősége:Polgármesteri Hivatal Telefon:35/380-101
Anyakönyvi szolgáltatási díjak:
- Személyi igazolvány cseréjéhez lejárat esetén anyakönyvi kivonat: illetékmentes
- Újszülött gyermek anyakönyvezéséhez a házassági anyakönyvi kivonat: illetékmentes
- Haláleset anyakönyvezéséhez házassági anyakönyvi kivonat vagy a házastársa halotti kivonata: illetékmentes
- Anyakönyvi kivonat: 2.000,- Ft
- Állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem: 1.500,- Ft
- Külföldön történő házasságkötéshez tanúsítvány iránti kérelem: 5.000,- Ft
- Névviselés megváltoztatása (házassági vagy válás utáni) iránti kérelem: 5.000,-Ft
- Névváltozás (Önkormányzati minisztériumi illetékességgel): 10.000,- Ft
Anyakönyvi kivonatok
- Születési, házassági, és halotti anyakönyvi kivonat kérhető az eljárás illetéke 2000 forint.
- születési
- házassági
- halotti
Szükséges dokumentumok:
- Személyazonosításra alkalmas okmány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély
- Lakcímigazolvány, amennyiben rendelkezik vele
- Személyi azonosító igazolvány elvesztése esetén, az erről szóló hivatalos bejelentés, azaz a jegyzőkönyv
Anyakönyvezés (újszülött, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset)
- Születés, újszülött anyakönyvezése (amennyiben a születés helye Nézsa)
- Házasságkötési szándék bejelentése (lakóhelytől függetlenül)
- Haláleset anyakönyvezése (amennyiben a halálozás helye Nézsa)
Születés, újszülött anyakönyvezése
Ha a születés kórházban történik:
A gyermek születésének anyakönyvezéséhez az alábbi dokumentumok szükségesek:- az anya érvényes személyi igazolványa és lakcímkártyája (külföldi állampolgár esetében érvényes útlevelének bemutatása)
- a szülők lehetőség szerint frissen kiváltott házassági anyakönyvi kivonata (ez a gyermek születéséhez illetékmentesen kiváltható a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalban)
- külföldi állampolgárságú szülők külföldön kötött házassága esetében hiteles fordításban kell a házassági anyakönyvi kivonatot bemutatni (OFFI)., valamint egy igazolást országuk követségétől, hogy a házasság fennáll a gyermek születésekor
- amennyiben házasságon kívül született a gyermek, és a szülők teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek, ennek egy példánya is szükséges az anyakönyvezéshez
Ha a születés intézeten kívül történik:
- az intézeten kívüli születést a szülők, továbbá a szülésnél közreműködő orvos jelenti be
- az intézeten kívüli születést, ha annál orvos nem működött közre, a bejelentésre kötelezettnek nyolc napon belül kell bejelentenie
- a szülők, illetve a szülésnél jelenlévő orvos által kitöltött „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről" nyomtatványt, amely az anyakönyvi hivatalban kérhető
- "Vizsgálati lap otthon született gyermekről" nyomtatvány-t, amelyet a gyermekorvos állít ki
- A Terhesgondozási kiskönyvet
- a szülész-nőgyógyász szakorvos által a szülés tényéről kiállított igazolást
Házasságkötési szándék bejelentése (lakóhelytől függetlenül)
Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek:- a házasulók együttes, egyidejű személyes megjelenése
- személyazonosságot és állampolgárságot igazoló érvényes okmány (személyi igazolvány vagy útlevél)
- lakcímkártya
- születési anyakönyvi kivonat
- elvált, özvegy fél családi állapotát igazoló záradékolt házassági kivonata
A házasságkötés időpontja a házassági szándék bejelentésétől számított 31. naptól tűzhető ki. Az iratok a bejelentést követően fél évig érvényesek.
Indokolt esetben a jegyző (Csjt. 2 § (2) bek. alapján) felmentést adhat a 30 napos várakozási idő alól. Az eljárás illetéke 2.200.- forint, amelyet illetékbélyegben kell befizetni.
Haláleset anyakönyvezése (amennyiben a halálozás helye Nézsa)
A haláleset bejelentéséhez minden esetben szükséges:- az orvos által kiállított, orvosi pecséttel ellátott halottvizsgálati bizonyítvány
- jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről (halálozási lap)
- az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányai: személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély, lakcímkártya
- születési anyakönyvi kivonata
- családi állapotát igazoló okirata, ( ha az elhalt házas családi állapotú, a házassági anyakönyvi kivonata, ha elvált, a házasságát felbontó jogerős bírósági ítélete vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegy, az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat)
- a halálesetet bejelentő személyi igazolványa, lakcímkártyája
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lakóhelytől függetlenül tehetnek a szülők, mindkettejük együttes jelenléte mindenképp szükséges.Előre történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:
Lakóhelytől függetlenül intézhető.Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.
A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges:
- mindkét szülő érvényes személyi igazolványa (ennek hiányában érvényes magyar útlevele), valamint lakcímét igazoló lakcímkártyája
- az anya elvált családi állapota esetén záradékolt házassági kivonata. Ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
- a terhesgondozási-kiskönyvet is hozzák magukkal, valamint szakorvosi igazolást a szülés várható időpontjáról, melyet szülész-nőgyógyász állít ki
A gyermek megszületése után történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:
Lakóhelytől függetlenül intézhető.Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.
- a gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája
- az anya családi állapotát igazoló okirata ( ha az anya elvált, a záradékolt házassági kivonata; ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata)
Névváltoztatás
A névváltoztatási kérelem esetén a születési családi és utónév módosítása kezdeményezhető, ennek eljárási illetéke 10.000.- forint. Szintén névváltoztatásra van szükség a házassági névviselési forma megváltoztatásához, ennek illetéke 5.000.- forint.Születési családi és utónév változtatása (amennyiben a kérelmező lakóhelye Nézsán van)
A kérelem benyújtásához szükséges okiratok:- az érintett fél személyazonosító okmánya, lakcímkártyája
- születési anyakönyvi kivonata
- ha házas, a házassági anyakönyvi kivonata
- kiskorú gyermekének, gyermekeinek születési anyakönyvi kivonata
Szülő családi nevének megváltoztatása kiterjed családi nevét viselő kiskorú gyermekére is. Kivétel: ha ezt a szülő kifejezetten nem kéri.
Az eljárás illetékköteles, első esetben 10.000.- Ft, további névváltoztatások esetén 30.000.- Ft.
Házassági névviselési forma módosítása (amennyiben a kérelmező lakóhelye Nézsán van, vagy az anyakönyvi esemény helye Nézsa)
Az eljáráshoz szükséges:- személyi igazolvány és lakcímigazolvány,
- eredeti házassági anyakönyvi kivonat (abban az esetben, ha a házasságkötés helyszíne nem Nézsa)
Hatósági bizonyítványok
Amennyiben az anyakönyvi esemény Nézsán történt, kérhető róla hatósági bizonyítvány.Szükséges hozzá:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy kártyaformátumú vezetői engedély)
- lakcímigazolvány, amennyiben rendelkezik vele
Fizetendő összeg:
az eljárás illetéke 2.200.- forint.
Hagyatéki eljárás
Ügyintéző: Mlinárcsek Ferencné
A hagyatéki eljárás célja, hogy rendezze a Nézsán állandó lakcímmel rendelkező elhunytak vagyoni helyzetét.
Az eljárás az esetek túlnyomó részében a halottvizsgálati bizonyítványok beérkezésével hivatalból indul, azonban az öröklésben érdekeltek bármikor adhatnak be kérelmet is, amennyiben rendelkeznek azokkal az adatokkal, amelyek a hagyatéki leltár kitöltéséhez szükségesek.
A hagyatéki ügyintézők feladata az ügyfelek felé az első lépést megtenni azzal, hogy a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozót megkeresi és ebben a megkeresésben részletesen tájékoztatja az ügyfelet, hogy milyen iratokat és adatokat kell a hagyatéki leltár elkészítéséhez beszereznie.
Az eljárás a hozzátartozó nyilatkozata alapján indul, ezért az ügyfélnek személyesen kell a hivatalban megjelennie, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában, aláírásával igazolja az adatok valódiságát. Ha az elhunyt után ingatlan vagyon maradt, azt kötelezően fel kell tüntetni a hagyatéki leltárban. Mielőtt a közjegyzőhöz kerülnének az iratok, a társhatóságok megkeresése alapján a vagyon értékelését is el kell végezni. A hagyatéki ügyintézők feladata továbbá az esetlegesen felmerülő biztosítási intézkedések megtétele (például a lakás zárolása, az ingóságok illetve készpénz bírói letétben való elhelyezése), valamint a helyszíni ingó leltározás, és a széfek tartalmának tételes leltározásának lebonyolítása.
A hagyatéki eljárás a közjegyzőnél fejeződik be, ahol a hagyatéki tárgyalás keretében kerül átadásra a vagyon az örökösök részére. A tárgyalás időpontjáról a közjegyző értesíti az érdekelteket.
Amennyiben az elhunyt után nem maradt ingó, vagy ingatlan vagyon a hozzátartozó nemleges nyilatkozatot tehet.
Póthagyatéki eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha az örökösöknek csak később jutott tudomásukra valamilyen vagyontárgy megléte.
KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG
Ügyintéző: Mlinárcsek Ferencné
A kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló szándékot a kereskedőnek be kell jelentenie a kereskedelmi hatóságnál. A bejelentést követően, ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak, a kereskedő megkezdheti a tevékenység folytatását. Bizonyos termékek továbbra is kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatóak (ld. 3. számú melléklet), míg más termékek (ld. 6. számú melléklet) forgalmazása csak bejelentési kötelezettséget von maga után.
A bejelentést mozgóbolt, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés, valamint üzleten kívüli kereskedelem esetében a kereskedő székhelye szerinti település/Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, míg egyéb kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti település/Budapesten kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni.
A vállalkozások működésének megkönnyítése, versenyképességük javítása, a szolgáltatási tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet alapján veszi nyilvántartásba hatóságunk a kereskedelmi tevékenységeket a bejelentések, illetve a működési engedélyek szerint.
A hivatkozott Kormányrendelet 6. számú melléklete a termékkörök listáját, míg a 3. számú melléklet kizárólag az üzletben forgalmazható, működési engedélyhez kötött termékköröket tartalmazza.
A kereskedelmi engedélyezési eljáráshoz (üzemeltető váltás esetén is) szükséges dokumentumok:
- nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
- haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
- közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat;
- vállalkozói igazolvány, kistermelői igazolvány vagy cégbírósági végzés/hatályos cégkivonat;
- APEH bejelentés a tevékenységről;
- eljárási illeték, illetékbélyeg formájában
- vásárlók könyve
A bejelentés és a működési engedély módosítása:
A kereskedő a nyilvántartás tartalmát érintő adatváltozást - cégnév, székhely, cégjegyzék szám, egyéni vállalkozó nyilvántartási szám, kistermelő regisztrációs szám, statisztikai számjel, üzlet elnevezésének változása, új termékek felvétele – haladéktalanul, illetve az üzlet nyitvatartási idejében bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni hatóságunk felé. A módosítás bejelentése illetékköteles.A kereskedelmi tevékenység megszüntetését a kereskedő köteles hatóságunknak haladéktalanul bejelenteni, amennyiben működési engedéllyel rendelkezik annak egyidejű visszaadásával.
Bejelentés köteles tevékenység esetén 2.200.- Ft, működési engedély kiadása esetén 10.000.- Ft., és a működési engedély módosítása esetén 3.000-Ft. az illeték.
Szálláshely-szolgáltatási tevékenység
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. törvény, valamint a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet határozza meg a szálláshely típusait.A hivatkozott Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza szálláshely típusonkénti követelményeket.
A szálláshely üzemelési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentumok:
- nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
- haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
- közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
- vállalkozói igazolvány, cégbírósági végzés/hatályos cégkivonat
- APEH bejelentés a tevékenységről
- aláírási címpéldány, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás
- helyszínrajz
- illetékbélyeg 2.200.-Ft.
Az üzemeltetési engedély módosítása:
A kereskedő a nyilvántartás tartalmát érintő adatváltozást - cégnév, székhely, cégjegyzék szám, egyéni vállalkozó nyilvántartási szám, adószám, statisztikai számjel, szálláshely elnevezésének változása – haladéktalanul, illetve a szálláshely nyitvatartási idejében bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni hatóságunk felé.A kereskedelmi tevékenység megszüntetését az üzemeltető köteles hatóságunknak haladéktalanul bejelenteni, az üzemeltetési engedély egyidejű visszaadásával.
BIRTOKVÉDELEM-SZABÁLYSÉRTÉS
Birtokvédelem
Ügyintéző: Turcsán Mónika jegyzőTelefon:/35/ 530-040
Amennyiben a birtokost birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, a Polgári Törvénykönyv alapján birtokvédelem illeti meg (ide tartozik például, ha. valakit kizárnak a lakásból, ahol lakik, a szomszéd a közműveket elzárja). Birtokvédelmet írásban lehet kérni, amennyiben a birtokháborítás egy éven belül történt. A kérelmet 2200 forintos okmánybélyeggel ellátva kell benyújtani. Az ügyintéző a kérelem alapján tárgyalást, illetve szükség esetén helyszíni szemlét tart, majd 30 napon belül határozatot hoz. A határozatban a jegyző az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését elrendeli, vagy a kérelmet elutasítja. A határozattal egyet nem értő fél közvetlenül a bírósághoz fordulhat jogorvoslati kérelmével.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása
birtokvédelmi kérelem, költségmentesség iránti kérelem, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentum, amennyiben a birtoksértés ingatlant érint, az érintett ingatlan tulajdoni lap, bérleti szerződés, vagy adás-vételi szerződés másolata
A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:
- a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
- b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
- c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
- d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat,
- f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
- g) a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket.
Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege
birtokvédelmi kérelem illetéke 2.200.- Ft,
Birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került.
A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.
A birtokvédelemnek kétféle útja alakult ki:
- a birtoklás tényén alapuló ( ún. possessorius birtokvédelem)
- a birtokláshoz való jogcímnek összemérésén alapuló (ún. petitórius) birtokvédelem.
Kikre terjed ki a birtokvédelem?
A birtokvédelemre a birtokos jogosult.Ez azt jelenti, hogy megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben - annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.
Egy dolognak egy időben több birtokosa is van. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.
Kit nevezhetünk birtoksértőnek?
A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be.
A birtokháborító általában a saját érdekében cselekszik.
Milyen eszközöket vehet igénybe az, aki ellen birtoksértést követtek el?
A Ptk. a birtokvédelem három eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, birtokvédelem igazgatási úton és birtokvédelem bírói úton.A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.
Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak.
Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene (Pl. túllépi az arányos mértéket az, aki úgy akarja megakadályozni a gépkocsival való behajtást az ingatlanára, hogy megrongálja a gépkocsit.)
A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban való zavarást együttesen birtokháborításnak nevezzük.
A bírói gyakorlat a birtokháborítás fogalmát rugalmasan értelmezi, annak minősítve újabban számos környezeti ártalmat is. Ezáltal a birtokvédelem is a környezetvédelem egyik jogi eszközévé vált.
Az igazgatási úton történő birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző illetékes.
A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el.
A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető panaszolt, egyaránt.
Eszerint a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérhet. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultsága is vitás.
Hogyan kérhet a jegyzőtől birtokvédelmet?
A jegyző előtt a kérelmezőnek kétség esetében bizonyítania kell, hogy birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.A kérelem az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetőleg a zavarás megszüntetésére, továbbá a jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk és költségek megítélésére irányulhat.
A birtokvédelmet kérő ügyfélnek a jegyzőhöz intézett kérelmében kell megfogalmaznia birtokvédelmi panaszát.
Kérelmére a jelenlegi illetéktörvény alapján, eljárási (2.200,-Ft.) illetékbélyeget kell ragasztani.
Panaszának tartalmaznia kell, hogy ki (név, pontos cím), mikor (év, hó, nap) és milyen birtoksértést követett el.
Csatolni kell: a birtokláshoz való jogcímet igazoló okiratot, állításáról (szakember, szakértő, tanú nyilatkozat) megfelelő igazolást.
Amennyiben minden adat a hatóság rendelkezésére áll, úgy meghallgatást tart, melyre idézi a birtokvédelemért folyamodó, és a birtokháborítást elkövető ügyfeleket.
A tényállás kellő tisztázása után dönt a birtokvédelmi kérelem tárgyában. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat megváltoztatása iránt kereseti kérelmet terjeszthet elő az a fél aki a hatóság határozatával nem ért egyet, az ellenérdekű féllel szemben.
A hatóság döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett jogszabálysértés esetén a döntés közlésétől számított 30 napon belül, keresettel kérheti a bíróságtól a döntés felülvizsgálatát.
Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő
ténybeli birtoksértéstől számított 1 éven belül kérhető birtokvédelem az önkormányzat jegyzőjétől
Szabálysértés
Ügyintéző: Turcsán Mónika jegyző
A szabálysértési eljárás gyors és eredményes fellépést biztosít azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, amelyek a bűncselekményhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatalmazott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.
A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A feljelentésnek tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait, az elkövetett cselekmény helyének, idejének és az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása
személy azonosítására szolgáló okmány(ok), az adott ügyhöz kapcsolódó bizonyíték(ok)
Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege
- A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3.000.- forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3.500.- forint.
- Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes. A részletfizetési kedvezmény, halasztás iránti, méltányossági kérelem jelenleg 2.200.- Ft
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet, illetve Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendeletei.
A szabálysértési eljárás megindítása:
A szabálysértési eljárás feljelentés, magánindítvány, illetve a szabálysértési hatóság észlelése alapján indul.A feljelentést és a magánindítványt, a sérelmet szenvedett fél szóban, vagy írásban teheti meg.
A feljelentésnek tartalmaznia kell a szabálysértést elkövető személy személyi adatait (kivéve az ismeretlen elkövető) az elkövetett cselekmény helyének, idejének és lényeges körülményeinek leírását az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok megjelölésével.
A szabálysértési eljárás a magánlaksértés és a becsületsértés esetén nem feljelentés, hanem magándívány alapján indulhat, mely esetben 3.000.- Ft illetéket kell leróni.
A szabálysértési eljárás folyamata:
A szabálysértési hatóság a rendelkezésre álló iratok, illetve a különböző bizonyítási eszközök alapján dönt a szabálysértési ügyben.A szabálysértési hatóság szükség esetén meghallgatást tart.
A meghallgatásra megidézett személy köteles a hatóság előtt megjelenni, ellenkező esetben rendbírsággal sújtható, vagy a rendőrség útján elővezethető.
A szabálysértési hatóság az eljárás befejezésekor az ügyben határozatot hoz. A határozat marasztaló, vagy megszüntető lehet.
A marasztaló határozatban a szabálysértési hatóság büntetést, vagy intézkedést alkalmaz.
Az önkormányzati szabálysértési hatóság büntetésként csak pénzbírságot szabhat ki.
Intézkedésként az önkormányzati szabálysértési hatóság figyelmeztetést, vagy elkobzást alkalmaz.
Jogorvoslatok:
A szabálysértési hatóság határozataival szemben panasszal, illetve kifogással lehet élni.A sértettet a panaszjog a szabálysértési eljárást megszüntető határozattal szemben illeti meg.
Az elkövetőt a lefoglalással, illetetve a rendbírsággal kapcsolatosan illeti meg panaszjog.
Az elkövető kifogással élhet a vele szemben hozott marasztaló határozattal szemben.
A sértett, amennyiben kár érte, az ezzel kapcsolatos döntéssel szemben élhet kifogással, amennyiben a szabálysértési hatóság a sértett javára a kártérítés mértékéről érdemben döntött.
A panaszjogot, és a kifogást a szabálysértési hatóság határozatának közlésétől számított 8 napon belül lehet gyakorolni.
Végrehajtás: Meg nem fizetett pénzbírság és egyéb összeg meg nem fizetése esetén a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsájt ki, ha a letiltásra nincsen lehetőség, elrendeli a büntetés adók módjára történő behajtását. Amennyiben ez az intézkedés sem vezet eredményre, az elkövető beleegyezése esetén, a pénzbírságot közérdekű munkára kell átváltoztatni. Közérdekű munka végzésére kerületünkben nincs lehetőség. A pénzbírság meg nem fizetése esetén - végső esetben - a szabálysértési hatóság a pénzbírság elzárásra történő átváltoztatását a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál kezdeményezi. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell letölteni. A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos egyéb megjegyzések:
Ezúton felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét arra, hogy a jogszabályokban felsorolt szabálysértési tényállások közül nem mindegyik ügyfajta tartozik az önkormányzat szabálysértési hatóságának hatáskörébe.
A házirend megsértése a jelenlegi jogszabályi rendelkezések értelmében már nem minősül szabálysértésnek, ezért az ilyen ügyekben a társasház polgári peres eljárást indíthat jogai érvényesítése végett az illetékes bíróságnál.
Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő
Magánindítványos (becsületsértés, magánlaksértés, tulajdon elleni szabálysértéseknél, ha a sértett az elkövető közvetlen hozzátartozója) ügyekben az elkövetéstől számított 30 napon belül kel előterjeszteni a magánindítványt.
Lakáscélú állami támogatás igénybevételével vásárolt lakás elidegenítése
Aki a lakáscélú állami támogatás igénybevételével vásárolt lakást a támogatás igénybevételéről szóló szerződés szerinti 10 éven belül (fiatalok otthonteremtési támogatása esetében 5 év) elidegeníti, vagy lebontja, köteles az igénybevett támogatást a Magyar Államkincstár részére visszafizetni.Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege:
2.200,- Ft értékű illetékbélyeg, a kérelemre ragasztandó
I. Visszafizetési kötelezettség felfüggesztése
Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama méltányolható esetben egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg. A felfüggesztés időtartamát a bontás vagy eltérő hasznosítás tényleges megkezdésének, illetőleg az elidegenítésről szóló szerződés megkötésének napjától kell számítani. A visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos kérelme alapján függeszti fel a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője.A felfüggesztés időtartama alatt a lakás tulajdonosának kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatásával vásárolt lakást a Magyar Államkincstár tehermentesíti, ha a tulajdonos az igénybevett támogatás(ok) összegét a pénzügyminiszter által kiadott tájékoztatóban közzétett kincstári letéti számlára befizette. A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a jegyző határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a tulajdonosnak kifizethető összeget, továbbá intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt.
A Kincstár a felfüggesztés megszűntetéséről történő tudomásszerzését követően 15 napon belül átutalja a jogosultnak a jegyzői határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára. Ha a tulajdonos a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a jegyzői határozat alapján a Kincstár intézkedik. A lakás tulajdonosának a felfüggesztési határidő lejártáig kell az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolnia (az adásvételi vagy csereszerződés esetén a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatával, építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával), és nyilatkoznia valamint igazolnia, hogy a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította. Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a támogatásnak az eladási és a vételár különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.
II. Lakáscélú állami támogatás visszafizetésének biztosítására szolgáló jelzálogjog és elidegenítés és terhelési tilalom közvetlen átjegyzése
A kedvezményt, az adó-visszatérítési támogatást, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatásokat, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt az önkormányzat jegyzője intézkedik. (Erre akkor van mód, ha a támogatás igénybevételével vásárolt lakás elidegenítésének bejelentésével egyidejűleg a kérelmező hitelt érdemlően igazolni tudja az új lakás megvásárlását is, az előírt mellékletek csatolásával). A megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog újabb ingatlanra történő átjegyezhetőségéről a hitelintézet dönt és intézkedik.III. Lakáscélú állami támogatás igénybevételével vásárolt lakás elidegenítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség
A lakás tulajdonosa a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötését, illetőleg a bontás, az eltérő hasznosítás, vagy a lakás használatának az átengedését annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás, vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap. A lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője a bejelentést, illetve a tudomásszerzését követően, ha a lakás tulajdonosa a felfüggesztést nem kérte, az iratokat 5 napon belül átteszi a Kincstárnak a lakás fekvése szerint illetékes regionális igazgatóságához, amely határozatban kötelezi a lakás tulajdonosát a támogatások visszafizetésére.HIRDETMÉNYEK-HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK
Ügyintéző:Turcsán Mónika jegyző, Mlinárcsek Ferencné
Termőföld adásvétele, haszonbérlete esetében ingatlanonként a hirdetményenkénti kifüggesztésért 1.750.- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Hatósági bizonyítványok eljárási illetéke szociális ügyben illetékmentes, egyéb ügyekben általános tételű illeték 2.200.- Ft.
A bizonyítvány kiadáshoz minden esetben szükséges 2 tanú személyes megjelenése.
Letöltés
