Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia
Az alapítvány trilógia kötetei:
„A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve áll fenn békében. Úgy tűnik, a civilizáció virágkorát éli, de ez csak látszat: a matematikus Hari Seldon rámutat, hogy a Birodalom stabilnak hitt rendszere omladozni kezdett, és semmi nem állíthatja meg széthullását. A pszichohistória, az embertömegek viselkedését kutató tudomány segítségével azonban lerövidíthető a bukást követő sötét korszak. Létrejön az Alapítvány, hogy a történelem elkövetkező viharaiban őrizze a civilizáció lángját. Véghez lehet vinni a Seldon-tervet, és fel lehet építeni egy Második Galaktikus Birodalmat a régi romjain? Isaac Asimov robottörténeteivel és az Alapítvány-sorozattal örökre beírta magát a science fiction klasszikusai közé. Bár a trilógia közel hetven éve jelent meg először, máig olvasók millióinak meghatározó élménye. Generációk nőttek fel rajta, és írók, tudósok tucatjaira hatott. Majdnem ötven évvel az eredeti magyar megjelenés után új fordításban, javított formában, mégis az eredeti kiadások szellemiségében, összegyűjtve nyújtjuk át a magyar közönségnek, hogy egyesek újra, mások most először elmerülhessenek Asimov grandiózus és időtálló történetében.”
https://moly.hu/konyvek/isaac-asimov-alapitvany-trilogia
Asimovval kapcsolatban említést kell tennünk arról, hogy több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás (a nálunk használt ETO, egy számkódos tartalomleíró rendszer amerikai megfelelője, előfutára) minden főosztályában, kivéve a filozófiát.
Ebből az 500 kötetből kiemelhető az a „folyam”, ami az évek során kialakította az Alapítvány könyvekkel együtt Asimov Alapítvány-univerzumát. Ide tartoznak a robottörténetek, Eliyah Bailey nyomozó történetei – melyekben színre lép R. Daneel Olivaw és R. Giscard Reventlov, két különleges robot – és persze az alapítvány-könyvek, melyek nem csak a klasszikus trilógiát jelentik, hanem a megelőző és utána következő történeteket is, melyekből megismerjük a pszichohistória megszületésének történetét, és azt is, hogy visszatalál-e a regény világának emberisége az eredet bolygójára, a Földre.
Kitérőként itt még annyit jegyzünk meg, hogy egy sor érdekes, esetenként elgondolkodtató, bár elsőre kis semmilyen problémát fölvető novellát írt, illetve érdekesek a „Fekete Özvegyek Klubja” történetek is, de nehéz pár mondatban összefoglalni ezt a hatalmas életművet (a rossznyelvek szerint Asimov simán csak grafomán volt… e sorok írója örülne, ha csak fele ennyire lenne grafomán).
A teljes Alapítvány-univerzum kapcsán már említettük a robottörténeteket, illetve a két különleges robotot. Asimov egyik ismeretterjesztés-szerű írásában, ahol egyébként a robottörténeteivel foglalkozik, említi, hogy az irodalomban korábban megjelenített „mesterséges lények” embernek ártó viselkedése miatt létező „Frankenstein-komplexus”-nak köszönhető, hogy megszülettek a robotika törvényei. Ezek mögött épp az a szándék állt, hogy valamilyen módon legyőzze, megelőzze, kikerülje ezt a komplexust, és biztosítsa, hogy az őáltala kitalált robotok hogyan legyenek tejes mértékben az ember(iség) segítői. Ezek a törtvények meghatározzák a robotok viselkedését minden téren, meghatározzák korlátaikat – amiket semmi körülmények között nem hághatnak át anélkül, hogy a tulajdon létüket ne veszélyeztetnék.
A törtvények látszólag egyszerűek, nincs bennük semmi bonyolult, de ha alkalmazni akarjuk őket, akkor kiderül, hogy nagyon is pontosan adják meg a működés kereteit. (A törvények „visszásságairól” szólnak pl. az Én, a robot című gyűjtemény Susan Calvin történetei. Egy későbbi regényben pedig az a gond merül fel, hogy a Solaria bolygó robotjai számára hogyan definiálják az ember fogalmát – ez esetben fontos, sőt, alapvető kitétel, hogy az ember solariai nyelvjárásban beszéljen, mert aki nem így szól, az, még ha embernek látszik is, nem ember…)
A robotika törvényei
„Kezdjük azzal, hogy a robotika, mint fogalom, vagy tudományos fejlesztési irányvonal már a névadását is Asimovnak köszönheti, de alighanem ő maga sem gondolta volna, hogy az eredetileg 1941-ben írt három alaptétele jövőkutatók, és a mesterséges intelligenciákat fejlesztő szakemberek számára meghatározó jelentőségű lesz gyakorlatilag a XX. század második felében, de még a XXI. század elején is. Bár az eredeti hármas törvényt azóta számtalanszor módosították, kiegészítették, de a mai napig vita tárgyát képezi tudományos körökben, vajon tételei mennyire használhatóak a való életben.”
(idézet innen: https://ectopolis.hu/irodalom/az-alapitvany-a-robotok-es-a-birodalom-ura-100-eve-szuletett-isaac-asimov/ - megnyitás 2021. július 29.)
A robotika törvényeiről azt is tudni kell, hogy kellő körültekintéssel megfogalmazott parancsok kiadásával olyan helyzetbe lehet hozni a robotot, hogy cselekedetével – egy adott helyzetre adott válasszal, bármit is tesz - megsérti valamelyik törvényt. Ez egy visszafordíthatatlan mentális zárlatot eredményez a robotnál, azaz működésképtelen lesz. (Lásd a már említett Susan Calvin történeteket, vagy a Hajnal bolygó robotjai regényt.)
A robotika három törvénye
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. A robotika kézikönyve, 56. kiadás, 2058 (…)
A robotika nulladik törvénye
- A robot nem árthat az emberiségnek, és nem nézheti tétlenül, ha az emberiséget veszély fenyegeti. (…)
Az e törvényt tartalmazó robotoknál az első törvény átalakul: A robot nem árthat emberi lénynek és nem nézheti tétlenül, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen, kivéve, ha ez összeütközésbe kerül a nulladik törvénnyel. Hasonlóan változik a második és harmadik törvény szövege is. (http://mek.niif.hu/00000/00056/html/128.htm)
A nulladik törtvény a Robotok és Birodalom c. regényben fogalmazódik meg, Daneel és Giscard beszélgetései során. Giscard egy „véletlen” folytán érzelem-(gondolat)olvasó és érzelem-befolyásoló képességekre tesz szert, és e képességének a használata során kristályosodik ki benne a nulladik törvény szükségessége, hogy még hatékonyabban használhassa képességeit az emberiség érdekében. De ki, vagy mi az emberiség? Mert egy ember konkrétan meghatározható, de az emberiség már elvont fogalom, nem beszélve az emberiség érdekeiről… Annyit talán elárulhatunk mivel a regénynek ez csak az egyik végkifejlete, hogy Giscard végül ezen a belső vitán nem is képes túllépni,de mielőtt végleg megszűnne működni, tudását átadja Daneelnek.
A teljes Alapítvány-univerzumot nézve végső soron ennek a nulladik törvénynek lesz a folyománya a pszichohistória – sok-sok évvel a nulladik törvény megszületése után érzi majd meg a lehetőséget Daneel, - aki ekkor már közel 20 000 éve működik - hogy Hari Seldon az az ember, aki képes lesz kidolgozni azt a matematikát, ami ahhoz a „rendszerhez” kell, aminek a csíráját Giscard ültette el Daneel pozitronikus agyában. (A pozitronikus agy is asimovi találmány, ez adja a robotokat működtető „számítógépet”, és ebbe égetik bele kitörölhetetlenül a robotika törvényeit.)
A pszichohistória egy olyan „matematikai pszichológia”, ami matematikai modellek – talán a valószínűség számításhoz lehetne a legjobban hasonlítani ezeket – alapján igyekszik megjósolni a nagy létszámú embercsoportok adott problémákra adott válaszait, úgy, hogy a csoport – természetesen – ne ismerje a pszichohistóriai jóslatokat. Kidolgozásának idején a pszichohistória elsődleges célja az volt, hogy az Első Galaktikus Birodalom bukását követő káosz időszakot harmincezer évről lerövidítse egy-két ezer évre, hogy az első birodalom romjain felépülhessen a Második Birodalom. Hogy ez sikerül-e… azt nem áruljuk el, csak annyit, hogy egy érdekes gondolat beférkőzik a pszichohistória fogaskerekei közé, és egy ember döntésén fog múlni, hogy mi lesz a pszihohistória jóslatával. Ez már nem a Trilógia utolsó kötetéből fog kiderülni…
Az Alapítvány univerzum kötetei:
Az asimovi univerzum már a szerző halála után, de az örökösök jóváhagyásával kiegészült még három kötettel:
Ezek illeszkednek az Alapítvány-könyvek közé, de nem mint egész kötetek, hanem sokszor néhány fejezetük „illesztendő be” valamelyik korábbi Asimov-mű fejezetei közé – ugyanakkor külön, és nem „időrendben” olvasva, azaz ugrálva e könyvek és Asimov művei között, is élvezhető olvasmányt jelentenek. A három kötet teljessé teszi Hari Seldon életét és munkásságát, részletesebben foglalkozik a pszichohistória megalkotásának buktatóival.
Az Asimov kép forrása: https://ectopolis.hu/wp-content/uploads/isaac-asimov-01.jpg
A szerzőről:
https://moly.hu/alkotok/isaac-asimov/wikipedia
https://ectopolis.hu/irodalom/az-alapitvany-a-robotok-es-a-birodalom-ura-100-eve-szuletett-isaac-asimov/
