Pap Gábor: János vitéz és a Nagy Titok

Mottó:
„Az Isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.”
(Mátyás király)

Pap Gábor: János vitéz és a Nagy Titok
A magyar irodalom gyöngyszemei – csillagmítoszi foglalatban.

A sorozatnak, amelyikhez ez a kötet is tartozik ez a neve. Pap Gábortól már megszokhattuk, hogy szinte minden műelemző előadásában, írásában belefutunk előbb-utóbb a csillagmítoszi keretekbe.
Nincsen ez másképp a János vitézzel sem, bár ebben az esetben egy kicsit más lesz a „végkifejlet”, más lesz a bejárt út. A bevezetőben ugyanis azt írja Pap Gábor, hogy kénytelen volt hossza vizsgálódás és elemzés után megállapítani, hogy hiába, az eddigi elemzések beleillettek a hetességbe (hétbolygó-rendszer), a tizenkettességbe (állatöv) vagy a huszonnyolcasságba (Hold-házak rendszere), némi csalódással kellett megállapítania, hogy Petőfi nem ebben a keretrendszerben fogalmazott. Ami okozott némi csalódást, hiszen egy Petőfitől ennyi azért elvárható lett volna. Különösen, hogy Arany a Toldit pontosan rá tudta igazítani a tizenkettességre.
Így más vizsgálati módszert kellett keresni – és találni –, azért, hogy más szemmel is be lehessen nézni a sorok közé.
Annyit elárulhatunk, hogy az a keretrendszer, ami ráillik a János vitézre, nem más, mint a tarot rendszere. Ez ugyan alapjaiban más, mint a más megismert csillagmítoszi keretek, de legalább olyan izgalmas lesz végigkövetni a kártyalapok jelezte utat a költemény hősével, és felfedezni a fejlődését.
A kötet egyébként a korábban – 1998-ban – megjelent, „János vitéz és a Tarot” c. kötet átdolgozott, kibővített változata.
Jó szórakozást a képzeletbeli tarot-utazáshoz!

Vissza a könyvcímekhez