Fekete István: Vuk

Persze könnyű belemagyarázni… aztán szinte hallani a mondatot, amit a legenda szerint Arany János mondott egyik versének elemzését kommentálva, hogy „Gondolta a fene…”

Nem lehet azonban megkerülni, hogy Fekete István állattörténeteinek – is – van legalább egy második jelentésrétege, olvasata, ami sokszor messze túlmutat a történeten. Így van ez a Vuk-kal is…

Nem csak a kis róka felnőtté válásáról szól, illetve ez a történet nekünk embereknek szól, hogy az életben mindenért meg kell küzdeni, de ebben a küzdelemben nem vagyunk egyedül, mert mindenkinek van például egy Karakja, és az életben egy sor szép és jó dolog is van, amit manapság nem veszünk észre. Talán ifjúsági regénynek mondják, de ugyan annyira szól a felnőtteknek is.

„A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe… „Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul.” Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz.”

Idézett szöveg: https://moly.hu/konyvek/fekete-istvan-vuk

A szerzőről: https://moly.hu/alkotok/fekete-istvan/wikipedia

Kölcsönözhető a könyvtárban!