• -05-18
  • -05-18
  • -05-18 2216
  • -05-18
  • -05-18
  • -05-18 2218
  • -05-18
  • -05-18 2219
  • -05-18
  • -05-18 2220
  • -05-18
  • -05-18
Nézsa cimer

Falutörténet

Nézsa rövid története

cimer
Nézsa község címere: álló, csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében, zöld dombon jobbra vágtató, fekete takarós, ezüst lovon szembe fordulva Szent Jakab ezüstben megjelenő alakja, köpenye hátra libben, baljával a kantárt tartja, felemelt jobbjában átlós helyzetű kard, lábán saru.

A község története a honfoglalásig nyúlik vissza. Korabinszky szerint Nisza (Nysa) vagy Nesza, túlnyomóan katolikusokkal lakott, termékeny határral bíró Nógrád vármegyei település.

Nézsával kapcsolatos eddig ismert legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a XIV-XV. század környékén a Nézsai (de Nysa) család birtokolja. Mátyás király Nézsai László hűtlen magatartása miatt elkobozza birtokait, és először 1467-ben Rozgonyi János tárnokmesternek és Rajnald székelyispánnak, majd később 1474-ben Parlagi Györgynek adományozza.

1872_1024
1872. évi keltezésű térkép nézsáról (forrás: balassagyarmati levéltár)

XVII. század elején Bosnyák Tamás füleki főkapitány és királyi főasztalnok a birtokosa, majd halála után (1631) özvegye született Zádory Kata birtokában találjuk. 1635-ben fia Bosnyák István esztergomi kanonok tulajdona lesz. A XVII. század végére település teljesen elnéptelenedik. Az első adat az újra lakott faluról 1700-ból származik. 1702. május 11-én Losoncon kiadott kiváltságlevél alapján a helység régtől lakott kurális hely.

1923_1024
1923. évi keltezésű térkép nézsáról (forrás: balassagyarmati levéltár)

A XVIII. században több család birtokolja, így a Motesitzky, a Bossányi, a Sándor és a Klobusitzky családok. 1794-ben Nézsa 7/12-ed része gróf Klobusitzky Józseftől Herceg Albertté lett, akitől 1802-ben vette meg Szentiványi Ferenc. 1807-től teljes egészében a Szentiványiaké. Kegyura Szentiványi Ferenc fia Bonaventúra, császári és királyi kamarás, majd 1811-ben bekövetkezett halála után özvegye Szirmai Apollónia birtokolja. A későbbiekben Edelspacher Mátyás és felesége Blaskovich Anna illetve Szentiványi Ferenc a tulajdonosai. A XIX. század végén a Blaskovich család birtoka. 1908-ban Blaskovich Elemértől Reviczky József vásárolja meg, és nászajándékba fiának Reviczky Tibornak ajándékozza. 1924-ben Reviczky Tibor halála után testvérei: Reviczky József és báró Durneissné Reviczky Melánia vették át a kegyúri jogokat 1945-ig, a II. világháború végéig.

nezsa zaszlo allo 150dpi
Nézsa község zászlaja: három, hosszában egyenlő arányban osztott sáv, melynek színei: kék, fehér, zöld. Az első harmadába helyezhető községcímerrel.

A temető-dombon (ófalu) egy ősrégi gótikus templom állott, amely faragott kövekből épült és tágas volt.

kalvariaFalaira keresztek és diadalívére az okos és a balga szüzek példázata volt festve. A hagyomány szerint pálos-rendi szerzetesek monostora volt, és török időkben a régi faluval együtt pusztult el. A temető-dombon található a Szent-Anna kápolna, amelyet 1825-ben emeltetett Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia. A kápolna tetején kálvária található melynek szobrait Dunaiszky Lőrinc készítette.

templomA községben lévő Szent Jakab templom a XVI. századból való. 1700-ban a hívek adományaiból felújítják, majd az 1760-as években gróf Klobusitzky István pártfogásával tornyot csatolnak hozzá, 1799-ben átépítik és megnagyobbítják, 1934-ben újra kibővítik és a régi torony helyébe újat emelnek. 1998-ban külső és belső felújítást végeznek. Plébániája már 1575-ben fennállott, első anyakönyvei 1714-ből valók.

kastelyA falu központjában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz tartozott egy 10 hektáros angol-park is. A kastély és a park ma is a település dísze. Jelenleg iskola működik benne.

Nézsa község ma:

Nézsa tiszta levegőjű, csendes kis falu. Lélekszáma 1197 fő (2002. évben). Vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió, ADSL internet-lehetőség is van. A szennyvízcsatorna tervezési szakaszban. A településen található római katolikus plébánia a templom mellett, hozzá tartozik fíliaként a szomszédos Keszeg és Alsópetény. A vallási teendőket korábban egy plébános és egy káplán látta el, jelenleg pedig egy plébános. óvoda, általános iskola, posta, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, állatorvosi ügyelet található a településen.

A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel.

Az itt élők egy része Pest megyébe, Vácra illetve Budapestre jár naponta dolgozni. Egyébként pedig főként szőlő és bogyósgyümölcs-termesztéssel (málna, ribizli) és kisebb-nagyobb földjeiken való gazdálkodással foglalatoskodnak, állattenyésztéssel kevesen foglalkoznak a településen.

A község környezetében szép, és a helyiek által igen kedvelt kirándulóhelyek és természeti jelenségek találhatóak. Ezek jelenleg kialakulófélben lévő falusi turizmus meghatározói lehetnek: A település látképét is meghatározó Nézsától délre lévő Vas-hegyről (358,3m) messzi kilátás nyílik a Cserhát lankáira és a környező településekre (derült időben augusztus 20-án este látható a budapesti tűzijáték), innen nem messze elterülő Vár-hegyen (332,9m) találjuk a Csővári-vár romjait. északra található a Kő-hegy (422,6m), és ennek közelében az érdekes formájú Szívalakú-tó.

 

Ez a weboldal cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.