A közösség erősítése Nógrádtól Kállóig
TOP-5.3.1-16-NG1-2017-00006 PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ
A projekt címe: A közösség erősítése Nógrádtól Kállóig
A kedvezményezett neve: Nyugat-Nógrád Térségfejlesztő Nonprofit Kft.
A projekt azonosítószáma: TOP-5.3.1-16-NG1-2017-00006
A szerződött támogatás összege: 100 000 000,- Forint
A támogatás mértéke: 100 %
A projekt megvalósítás időtartama: 2018. július 1- 2023. március 31.
A PROJEKT ÁTFOGÓ CÉLJA, TARTALMA
A Cserhát dombvidéke jellegzetes nógrádi táj. Völgyek közt megbújó kis falvaival nagyrészt zárt természeti egységet jelent. Az elmúlt évszázadokban ez a falvak/községek, illetve plébánia közösségek társadalmilag zárt világát is jelentette, ami magyarázatul szolgál arra, hogy nagyon kis földrajzi távolságok ellenére is a helyi szokások, hagyományok, vagy a népviselet egyedi jellegzetességeket mutatnak. Ez a szelíd dombsági táj már nem agglomeráció, hanem a fővároshoz legközelebb eső önálló arculatú természeti és történeti-néprajzi egység. E patakokkal átszőtt, lombos erdőkkel borított táj apró falvaihoz gyakran várromok, kúriák és kastélyok tartoznak. Jó néhány középkori eredetű templommal, néhol annak romjaival is találkozunk. A falvak templomai jellemzően magaslati helyen, közel az éghez épültek. Ősi kegyhelye a Szent László király csodás ugratása nyomán keletkezett Mátraverebély-Szentkút, majd néhány további zarándokhely is létesült. Ég és föld, ember, közösség és természet színes harmóniája valósult meg itt évszázadokon keresztül, máig hatóan.
Területünk népe a palóc népcsoporthoz tartozik, és sok vonásában különbözik a Szécsény - Pásztó - Zagyva vonaltól keletre élő, a történelem során kevésbé bolygatott palóc néptömbtől. A Cserhát vidékét erősen sújtották a török hódoltság pusztításai. A 17. századtól, de főképpen a 18. sz. folyamán a túlélő magyar lakosság mellé szlovákok telepedtek, illetve a szomszédos védettebb megyékből, és Nógrád északi vidékeiről magyarok is. A vegyes lakosságú falvakban az evangélikus vallású szlovákok és a katolikus magyarok hosszú együttélése során szoros kapcsolat alakult ki. Megtanulták egymás nyelvét, házasodás révén utóbb rokonságok jöttek létre.
A jobbágyfelszabadítást követően az itteni parasztság gazdálkodása elmaradt az országos átalakulás ütemétől. A történeti, társadalmi körülmények sajátos volta (a szűkös birtokviszonyok, nagyobb város nélküli térség, az ipar késői kibontakozása stb.) korlátozta az itt élők lehetőségeit, s szerepet játszott abban, hogy a vidék parasztságának életmódja, kultúrája lassabban változott, és számos régies vonást örökített át az utóbbi évtizedekre. Ezen a tájon még a 20. század közepén is nagyrészt önellátásra berendezkedve, földművelésből, állattartásból éltek. Az elzártság, az elszigetelt életforma emberöltőkön át megőrizte a hagyományos életmódot, az archaikus szokásokat. A természetbe ágyazott életmóddal összefüggésben a községek vallásos élete is közösség, kultúra és identitás meghatározó jelentőségű részben még napjainkban is. Magyarországon e településeken járnak legnagyobb arányban templomba, és tartják meg az egyházi év ünnepeit. Palócnak lenni korábban maradinak, oktondinak számított, de évtizedek óta szívesen vállalják ilyen mivoltukat, mert már a közösségi-etnikai karakter megtartó erejű kifejezése lett. A hagyományok éltetése és a közösségi lét serkentése a falusi élet fönnmaradásához ma már nélkülözhetetlen.
Vanyarc, Erdőkürt, Galgaguta, Nógrádkövesd, Bercel és Bér egymással szomszédos települések, és szokásaik, hagyományos közösségi kultúrájuk is összekapcsolja őket. A Vanyarci Haluska Fesztivál ez egyik legnépszerűbb, országos hírnévnek örvendő szlovák rendezvény. Berkenye és Szendehely a sváb települések a megye nyugat-nógrádi részén, ahol még a mai napig fellelhetők szokásaik, ünnepeik.
Nógrádsáp, Nézsa, Keszeg, Ősagárd és Nőtincs a magyar népi hagyományokat erőteljesen ápoló, aktív közösségi élettel bíró települések. A térségbeli és lokális hagyományok felélesztése, újra erősítése révén táplálhatja polgárai nemzeti és helyi identitását, erősítheti a fiatalság hazaszeretetét és ragaszkodását szülőföldjéhez.
A projekteben részt vevő települések:
A projekt az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósult meg.
További információ kérhető:
Támogatás összege: 4.999.974 forint
2018| 07 | 30
