• -05-18
  • -05-18
  • -05-18 2216
  • -05-18
  • -05-18
  • -05-18 2218
  • -05-18
  • -05-18 2219
  • -05-18
  • -05-18 2220
  • -05-18
  • -05-18
Nézsa cimer

Templom

A Római Katolikus Templom, gótikus faragványok a Plébánia udvarán

templom_03A Templom

A községben lévő Szent Jakab templom (a XVI. századból való, építési ideje: 1575) a község Sztara Gyegyina (ófalu) nevű részén állt, de a temetőben egy másik templom is volt.

A mai kegyhelyet 1700-ban a hívek adományaiból felújították, s falaihoz felhasználták a középkori templom kőanyagát. Az 1760-as években gróf Klobusitzky István pártfogásával tornyot csatolnak hozzá, 1799-ben átépítik és megnagyobbítják, 1934-ben újra kibővítik és a régi torony helyébe újat emelnek. 1998-ban külső és belső felújítást végeznek. Plébániája már 1575-ben fennállott, első anyakönyvei 1714-ből valók.

A háromhajós, megközelítően keletelt templom barokk jellegű, a főhomlokzatból előreugró tornyát lizénák, öv- és órapárkány díszíti, volutás oromfalak csatlakoznak hozzá. A torony alatti bejárat félköríves, ablakai hajlított ívűek, a legfelső szinten lévők bábos kőkorláttal vannak ellátva. Barokk hagymasisak fedi.

templom_01templom_04A templomfalak mindenhol lizénákkal tagoltak, mindkét oldalhajó bejárata előtt pillérekre támaszkodó, kis előcsarnok áll.

Az épületen magas lábazat fut körül, melynek anyaga és falazásmódja eltérő, jól szemléltetve az egyes építési szakaszokat. Szentélye egyenes záródású, mindkét oldalán sekrestyével. A fő- és oldalhajók háromszakaszosak, a teljes belső teret csehsüvegboltozat fedi.

Az oldalhajókat a pillérközök áttörésével kapcsolták a főhajóhoz.

A kövek

A gótikus faragványok - melyek feltehetően a községben állt két középkori templom egyikéből származnak - a római katolikus templom 1935. évi bővítésekor, a főhajó oldalfalának bontásakor kerültek elő. Ma mindhárom faragvány a váci püspökségen van, de reméljük, hamarosan visszakerül mindhárom lelet a római katolikus plébánia udvarára.

A legjellemzőbb darab egy csúcsíves ablak mérmu részlete, mely az ablak csúcsából származik. Háromkaréjos áttöréssel van kiképezve, melyet 42 centiméter átmérőjű kör foglal magába.

Egyértelműen meghatározható az ablakszárkő, melyen jól felismerhető az ablakrézsű. A bordarész a külső és belső oldalon homorú kiképzésű. Az egykori falsíkra merőleges mérete 78 centiméter.
A harmadik faragvány egymásra merőleges, gazdagon tagozott részleteketmutat. Ajtókeret, lábazat, vagy párkány tagja lehetett.

A faragványok jelenleg a váci Püspökségen vannak.

A templom védőszentje: Szent Jakab (a "Katonaszent")

Július 25-én a keresztény naptár Jakab napját ünnepli. A középkori híres szenthez számos ősi hiedelem kapcsolódik.

Történeti emlékek

jakabAz idősebb Jakab apostolt és öccsét Jézus heves természetük miatt a mennydörgés fiainak nevezte el. Szinte mindenhová elkísérték a Megváltót, jelen voltak a Táborhegyen, az Úr színeváltozásánál. Jakab volt az első, aki az apostolok közül vértanúságot szenvedett, I. Heródes Agrippa kivégeztette. Sírja állítólag Jeruzsalem örmény negyedében, a Szent Jakab hegyen van. Kultusza a Szentföldről áttevődött Santiago de Compostelába, állítólag földi maradványait hajón szállították át Hispániába a 9. Században. Az ő nevéhez kötődik a híres európai zarándoklat, az El Camino, melyet Szent Jakab útjának is neveznek.

Jakabot a középkor folyamán a zarándokok védőszentjének tartották. Régi ábrázolásokon utazónak jelenítették meg, kezében vándorbotot tart, vállán tarisznya, kalapján pedig egy kagylódísz látható.

Régi magyar szokás

Az Árpád-korban őseink különös tiszteletben részesítették a katonából lett szenteket, ezek közé sorolták Jakabot is. A hispániai kultusszal való hasonlóság esetleg közös gyökérből táplálkozhat. Nem elképzelhetetlen, hogy mindkét helyen a szkíta-alán törzsek honosították meg, akik aktív szerepet játszottak a nyugat-európai keresztény térítésben. Az ikonográfiában a szentet fehér lovon ülve ábrázolják, úgy küzd a spanyolsággal a mórok ellen. Fehér lovon régen csak sztyeppei uralkodók közlekedhettek. A középkor folyamán Jakab legendájának részletét csak a háromszéki Gelence templomában találták meg, a határvédő Szent László király, valamint Antiochiai Margit falképeinek szomszédságában. Valószínűleg Jakab mágikus határőrző szent lehetett, ugyanúgy, mint László király. A középkori magyarok annyira fontosnak tartották emléknapját, hogy július 25-én őseink törvénynapot tartottak.

Dologtiltó nap

A szent napjához régi, talán kereszténység előtti hiedelmek kötődnek, melyek a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatosak. Jászdózsán úgy tartották, hogy a Jakab-napon kikelt csirkék gyorsan nőnek. Ezen a napon szedték fel a földről fokhagymát. A régi szegediek a búza nyomtatását Jakab napján kezdték meg. Annyira fontosnak tartották ezt a napot, hogy az asszonyok aznap nem mostak és nem sütöttek kenyeret. Bálint Sándor megemlíti, hogy Gyöngyöspatán az a hiedelem élt, hogy az ezen a napon köpült vaj kiváló orvosságnak, ezért félretettek belőle. A keleti népek, de még a tibetiek is a vajat gyógyszernek tartották, sok orvosság alapjául szolgált.

Időjósló napok

A Jakab-napi időjárásból megpróbáltak kikövetkezetni, hogy milyen lesz a közelgő tél. Székesfehérváron az a hiedelem járta, hogyha ilyenkor sok a felleg, akkor a télen sok hó várható. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak, az enyhén szeles idő lucskos időt jelzett. Máshol a zab aratását Jakab-napig be kellett fejezni, mert ami gabona Jakab napig kint marad, az kint is veszik. A régi szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra.

A Szent jakabról szóló rész forrása

Ez a weboldal cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.